Érvelés a „piac” fogalmára alapozva. Ütköző érvelésmódok elemzése az 1920-as évek magyarországi vámpolitikai vitái kapcsán

Nyomtatóbarát változatKüldés e-mailbenPDF változat

Bódy Zsombor (PPKE Bölcsészet-, és Társadalomtudományi Kar)
A piac – bár a társadalomtudományok gyakran absztrakt fogalomként használják – valójában mindig kisebb-nagyobb térbeli egységekhez kötődik, s a piac szereplői mindig arra törekednek, hogy a piac konkrét intézményei, illetve határai, továbbá a piacra lépés szabályozása nekik kedvezően alakuljanak. A 20. században ez alapvetően az állam, mint a piac intézményét meghatározó, szabályozó fórum befolyásolására való törekvést jelenti. Tervezett előadásomban az 1920-as évek magyar vámpolitikai vitáiban alkalmazott érvelésmódokat szeretném bemutatni. A különböző gazdasági ágak és érdekeltek, azaz – némiképp leegyszerűsítve –, az export-import kereskedelemmel foglalkozó cégek, a mezőgazdaság, a gyáripar, végül pedig a fogyasztók érdekvédői saját szempontjaik védelmében mind a piac fogalmára alapozva érveltek a nyilvánosságban. Érvelésük bevallott célja az volt, hogy a piac szabályainak alakításában az államot a saját érdekeiknek megfelelő döntésekre bírják. E célból a piac fogalmának és helyes szabályozásának különböző módjait vázolták föl. Ez a vita összetett volt, nem egyszerűen az iparnak vagy a mezőgazdaságnak kedvező vámrendszer kérdéséről szólt, ahogyan az a történeti összefoglalókban szerepel. Az előadás célja, hogy elsősorban az ágazati érdekképviseletek sajtójának elemzésével, kisebb részt pedig a nemzetgyűlés ilyen tárgyú vitáinak bemutatásával megmutassa a különböző piacfogalmakat, és azoknak valamilyen nemzeti érvelésmóddal, illetve különböző társadalmi értékekkel való összekapcsolását. A vitákban felbukkanó érvelésmódokról ugyanis elmondható, hogy majdnem kivétel nélkül nem a piacnak egy pusztán közgazdasági fogalmával operálnak, hanem nemzeti és társadalmi értéktartalmakkal kapcsolják azt össze. Az ütköző érvelésmódok elemzéséből látható, hogy a piac a gazdaságpolitikai döntéshozók – valamint az őket befolyásolni igyekvők – számára nem absztrakt közgazdasági kategória, hanem sokféle társadalmi és politikai értékkel kapcsolatban álló, és így összetett jelentéssel bíró, értéktelített kategória.