Belső tartalékolás versus külső finanszírozás: a fővárosi gőzmalmok reakciói a piaci viszonyok változására az 1880-as és 1890-es években

Nyomtatóbarát változatKüldés e-mailbenPDF változat

Klement Judit (MTA BTK TTI)

A malomipar a 19. század közepén bontakozó hazai kapitalizmus első húzó- vagy vezető ágazata volt. A fővárosi gőzmalmok pedig a magyar malomipar élcsapatát képezték. Az 1880-as évekkel induló agrárválság éppen ezt az élcsapatot viselte meg igazán. Az agrárválsággal együttjárt ugyanis az olcsó amerikai liszt dömpingszerű megjelenése az európai piacon, amely komoly árkonkurenciát támasztott az addig a finomliszt kategóriájában a nyugat-európai piacon majdhogy nem egyeduralkodó magyar lisztfajtáknak. Ezt az árversenyből következő helyzetet csak tovább súlyosbították a protekcionizmus jegyében emelkedő vámok. A vázolt piaci helyzetet a szakirodalom régóta ismeri. Előadásomban azt szeretném tárgyalni, hogy miként hatott ez az új helyzet a fővárosi malomcégekre, és miként reagáltak a fővárosi malomvállalkozások mint piaci szereplők erre a kialakult piaci helyzetre. A választ két irányból is szeretném kifejteni. Egyfelől szeretném bemutatni a vállalati mérlegek elemzéséből kiolvasható ilyen irányú következtetéseket: kimutatni az új helyzet hatását és felmutatni azokat a tényezőket, amelyek éppen erre a helyzetre adott válaszok lehettek. Másfelől pedig ezeket, a mérlegek alapján tett megállapításokat a konkrét vállalati anyagon is tesztelni tervezem. Az elemzés fókuszában az 1880-as és 1890-es évtized áll majd, némi kitekintéssel a megelőző és az utána következő évtizedekre, de a vállalatok történetének elemeit erre a két évtizednyi időre fogom felhasználni. Leginkább az érdekel, és azt kívánom bemutatni, hogy miként alkalmazkodtak a fővárosi malomvállalkozások az új piaci helyzethez. Miként fogták fel és értelmezték azt a maguk és részvényeseik számára, és milyen stratégiát követtek, sőt, volt-e kijelölt startégiájuk a helyzet megoldására. Természetesen figyelembe kell venni e két évtized vizsgálatalkor az őrlési forgalom ekkoriban bevezetett intézményét is, de jelen előadás keretében még csak a bevezetés hatásának kimutatására vállalkozom.