A földforgalom fékezésének társadalmi következményei a Jászkun kerületben

Nyomtatóbarát változatKüldés e-mailbenPDF változat

Bánkiné Molnár Erzsébet

A jászkun földtulajdon és  a földtulajdon piacosításának szabályozása

A „földpiac” gyakorlata és intézményi keretei

A „földpiac” hatása a helyi társadalom tagolódására

A jászkun polgárosodás és a jászkun „földpiac” összefüggései

Előadásomban a jászkun redempcióban megteremtett sajátos földtulajdon forgalmazását és a forgalmazás korlátozását mutatom be. Kiemelt figyelmet fordítok arra, hogyan befolyásolta a föld piacosítását az a jászkun sajátosság, hogy az adásvétel részét képezték a földtulajdonhoz kapcsolódott  politikai és a gazdasági előjogok .

A korlátozás eszközeivel, – az elővételi jogok, az öröklési jogok stb. –a redemptus réteg zártságát próbálták konzerválni. A törekvés eredménye statisztikailag mérhető. A Jászkun kerületben a földtulajdonos egyének és családok legfontosabb törekvése a redemptussághoz szükséges földmennyiség megtartására irányult. Mindebből következett, hogy a jászkun mentalitásban alig kap részesedést a kereskedelmi hajlam. A Jászkun kerületben nem alakultak ki jelentősebb vásári központok, a bolti kereskedelem többségében betelepülő idegenek kezében volt. A Kiskun kerület székvárosában Kiskunfélegyházán a helyi társadalom gazda elitje még a kiegyezés után is jobban reszketett egy redempciós forintért, mint a részvénytársaságok tagságáért.  Erdei Ferenc 1937-ben a futóhomokban azt írja, az „úrhatnám” kunok lemaradtak a fejlődésben. Megkockáztatom, hogy mindez visszavezethető a jászkun „földpiac” ellentmondásos működéséhez.