Kereslet és kínálat a rendi politikában. Kossuth Lajos Pest megyei követté választása 1847-ben

Nyomtatóbarát változatKüldés e-mailbenPDF változat

Völgyesi Orsolya (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet)

Az utolsó rendi országgyűlés követválasztásai közül már egykorúan is kiemelt figyelmet kaptak a Pest megyei események. Az 1847 őszén követté választott Kossuth Lajos személye miatt a kérdésnek komoly historiográfiai tradíciója is támadt – a megközelítések azonban alapvetően az országos politikai folyamatok közegében próbálták meg értelmezni a választást megelőző, Kossuth melletti és elleni kampányt, valamint a nevezetes Pest megyei követutasítás megszületését. Előadásom az eseménysorra vonatkozó forrásokat (levéltári dokumentumokat, egykorú hírlapi tudósításokat, kiadott és kiadatlan levelezéseket és későbbi visszaemlékezéseket) abból a szempontból próbálja meg újraolvasni, hogy a történések mi módon illeszkednek bele a reformkori Pest megyei követválasztások sorába és a tradicionális helyi politikai erőviszonyok kontextusába. Az elemzés annak esettanulmányaként fogható fel, hogy a rendi országgyűlésre való követválasztás technikái mi módon tették lehetővé a politikának mint piacnak a működését, azaz milyen anyagi befektetéssel, mozgósítással és szellemi előkészítéssel lehetett elérni azt, hogy egy alapvetően vármegyén kívüli, immár országos politikai szempontokat előtérbe helyező érdekcsoport a saját emberét juttassa követi tisztséghez. Az országos és vármegyei érdekek nyilvánvaló konfliktusa azonban nem egyszerűen a hagyományosnak mondható mozgósítási és szavazatszerző technikák alkalmazását jelentette, hanem azok bizonyos szempontú újragondolását is magában foglalta, figyelembe véve a Pest megyei politikai közeget, annak meghatározó szereplőit és csoportjait.

Kossuth 1847-es megválasztása azért lehet különösen jó példa, mert itt olyasvalakinek a támogatásáról volt szó, aki nem tartozott hozzá a vármegye régi, hagyományosan megyei tisztségeket betöltő köznemesi elitjéhez, ugyanakkor Kossuth támogatói köréhez több, nevezetes, Pest megyében is birtokos arisztokrata családot is odasorolhatunk. Ráadásul a kortársak közül sokan úgy érezték – s ennek a forrásokban is nyoma maradt –, hogy Kossuthnak az országgyűlésre való eljuttatása nemzeti érdek, tehát messze meghaladja a vármegyei erőviszonyok megszabta helyi politika szintjét. A lokálisnak és országosnak az összekapcsolása különösen nagy jelentőséggel ruházta fel az eseményt, s így a többi reformkori megyei követválasztáshoz képest is sokkal jobban láthatók itt azok a manipulációs technikák, amelyek révén a kívánt cél elérhetővé vált – azaz amelynek révén mintegy „megvásárolhatónak” bizonyult a követi tisztség immár a nemesi vármegye tradicionális véleményformáló rétegének akarata ellenére is.