Korszakkufárok - konferenciák és tematikus fogyasztás a történetírók piacán

Nyomtatóbarát változatKüldés e-mailbenPDF változat

Baráth Katalin (Rebel Rouse reklámügynökség / ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola, Ph.D-hallgató)

„(A) nagy horderejű változásokban oly gazdag tíz esztendő tapasztalatainak tudományos összegzését most kell megkezdeni, amikor a legnagyobb szükség van rá, népünk s hazánk továbbfejlődése feltételeinek kimunkálása érdekében” –  így jelölte meg az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézete és az MSZMP Pártfőiskolája 1966 őszén megejtett tudományos ülésszakának voltaképpeni okait a beszámoló szerzője.

Egy tudományos-, konkrétabban egy történészkonferenciához azonban többnyire ritkán társítanak efféle emelkedett indokokat, sőt, egy-egy konferencia létjogosultsága általában nem olyan ügy, amit konkrét szükségletekkel indokolni feltétlenül szükséges. Holott ezek az összejövetelek, ahol (feltételezhetően) a megjelölt téma szakértői vagy általában az adott tudományterület hierarchiájában formálisan vagy akár informálisan kiemelkedő pozíciót betöltő személyek megjelennek, nem oktalanul szerveződnek. Számos hallgatólagos, hagyományból fakadó vagy a tudományos közösségen kívülről származó kívánalom hívhat létre egy olyan időleges kommunikációs teret, egy (ismét csak feltételezhetően) információcserére specializálódott rövid időszakaszt, ahol ennek a tudományos közösségnek erre az időszakaszra önkéntesen vagy hivatalból verbuválódott tagjai egymás elé lépnek, és ezen az egyszerre nyilvános és zárt terepen, meghatározott tárgykörökben beszédeket intéznek egymáshoz, fölkínálva az instant helyszíni diskurzus lehetőségét (is).

Vizsgálódásom arra irányul, miféle nézőpontokat jelölhetünk ki, hogy a tudományos információcsere e tradicionális fórumairól (ha tetszik, piacairól) többet megtudjunk, tekintettel e fórumok keletkezésére, funkcióira és hatásaira; hasznosíthatók-e a piacokhoz kapcsolódó általános elméleti következtetések a konferenciákat illetően; milyen az a diszkurzív tér, ami egy-egy konferencia idején létrejön stb. Röviden: mi a jelentősége egy hivatalos tudományos összejövetelnek a szóban forgó tudomány mikrotársadalmára nézve. Ezekre a kérdésekre természetesen történészkonferenciák vizsgálatán keresztül igyekszem válaszokat találni, konkrétabban a második világháború utáni történészkonferenciákat idézve példákként.