Mezőváros – kereskedő város – ipari város. A piac szerepe a nagykanizsai gazdaság változásaiban (1780–1920)

Nyomtatóbarát változatKüldés e-mailbenPDF változat

Kaposi Zoltán (PTE Közgazdaságtudományi Kar, Közgazdasági-és Regionális Tudományok Intézete)

Nagykanizsa mindig is a délnyugat-dunántúli térség legnagyobb városa volt. Lakossága dinamikusan növekedett: az 1780-as évek közepén még csak 6000, de az első világháború előtt már csaknem 23.000 fő volt. A település sokáig klasszikus mezőváros volt: a herceg Batthyány-hitbizomány legnagyobb, mintegy 30.000 kat. holdas uradalmának központjaként, alapvetően mezőgazdasági, kisebb részben kézműipari termeléssel foglalkozó népességgel rendelkezett. Mivel Kanizsa öt országos út csomópontjában feküdt, így gazdaságföldrajzi pozícióját mind az uradalom, mind a város jól ki tudta használni a nagykereskedelem területén. Az 1780-as évektől egyértelműen élénkült az állami és a magánkereslet. A környéken lévő hatalmas méretű uradalmak (Zichy, Széchenyi, Szapáry, Batthyány stb.) majorsági termékeiket az egyre nagyobb forgalomnak örvendő kanizsai piacon értékesítették. Kanizsa az 1828. évre szóló vizsgálatok szerint már az ország 8. legnagyobb piackörzetével rendelkező város volt, holott népessége alapján csak a 65. helyen állt. Az 1830-40-es években a mezőgazdaság helyett egyértelműen a nagykereskedelem lett a város meghatározó gazdasági ágazata. Ezt elősegítette az is, hogy a reformkorban – hg. Batthyány Fülöp toleráns politikája révén - felgyorsult a zsidó népesség beköltözése a városba. Ennek eredményeképpen 1848-ra Kanizsa a Dunántúl második legnagyobb zsidó lakosságú városává vált. A kereskedelem térhódítása az 1880-as évek közepéig töretlen maradt, amiben fontos szerepe volt annak is, hogy a Südbahn hamar (1861-65 között) kiépítette a városon átmenő Buda-Trieszt, valamint Nagykanizsa-Sopron vasútvonalat. Az 1880-as évektől kezdve a világpiaci hatásokra a Monarchia belső felvevőrendszere is módosult. Kanizsa esetében ez azzal járt, hogy a korábbi gabonapiac helyett a forgalmazás terén most már az állatkereskedelem vált meghatározóvá. Statisztikai adatok szerint Nagykanizsa a 20. század elejére az egyik legnagyobb állatkereskedelemmel foglalkozó várossá vált Magyarországon. A beszűkült gabonapiac miatt ugyanakkor a korábbi terménykereskedők egyre inkább az ipar felé fordultak, s 1892-1911 között tucatnyi különböző gyárat alapítottak. A gyáriparosodás, s mellette a kisipar gyors fejlődése nyomán 1914 előtt az ipar vált a legjelentősebb ágazattá. Érdekes vállalkozói stratégiát folytattak néhányan: a korábbi nagykereskedők uradalmakat vásároltak vagy béreltek a környéken, ahol a termékeiket Kanizsán keresztül forgalmazták, így a teljes termékláncot a kezükben tartották, amely révén ugyanakkor versenyképesek is maradtak. Eddigi vizsgálataink alapján úgy tűnik, hogy Nagykanizsa gazdasági fejlődésének esete jó példa a makrogazdasági hatások lokális szinten való megjelenésére, s a piaci hatásokra adott vállalkozói alkalmazkodás leírására.