Migráció a munkaerőpiacon

Nyomtatóbarát változatKüldés e-mailbenPDF változat

Tóth-Matolcsi László (DE Állam- és Jogtudományi Kar)

Előadásomban azt a problémát kívánom körüljárni, hogy milyen migrációs trendek érvényesültek a munkaerőpiacon Európában az utóbbi száz éveiben és mennyire jelent problémát az eltérő identitás és társadalmi szocializáció a beilleszkedésben. A téma tárgyalásakor elsősorban a szociológia és az identitáskutatás eredményeire támaszkodom. A problémának elsősorban is azt az aspektusát szeretném megvizsgálni, hogy milyen motivációval (miért vándoroltak el), stratégiával (melyek voltak a „népszerű” migrációs célpontok) rendelkeztek az európai migránsok, illetve, hogy az identitás mennyire játszik fontos szerepet a bevándorlók munkaerőpiaci érvényesülésében és integrációjában. A kérdésnek számos aspektusa van, amelyet körül kívánok járni. 1. Vizsgálatra érdemes kérdés, hogy milyen jelentős migrációs hullámok voltak Európában az elmúlt évszázadban. Ennél a témánál adódik a kérdés, hogy vannak-e jelentős migrációs hullámok ebben az időszakban. Úgy tűnik, hogy igen, mert az iparosítás, az 1848-as forradalmak, a hidegháború kialakulása vagy a globalizáció megjelenése egyaránt olyan cezúrát jelentettek, amelyek változtattak a munkával kapcsolatos migráció jellegén. 2. Szintén érdekes probléma a munkával összefüggő migráció mögött álló okok feltárása. Itt elsősorban annak vizsgálata tűnik indokoltnak, hogy milyen jellegű munkákban és milyen meghatározó célpontokra irányultak a migrációs hullámok. 3. Fontos megvizsgálnunk az iparosítás és a technológiai fejlődés munkaerő-piaci migrációra gyakorolt hatását. Ez a kérdés azért lehet érdekes, mert az ipari termelés felfutása Európában a gazdasági növekedéssel összefüggésben megváltoztatta az addig alapvetően mezőgazdasági idénymunkákkal összefüggő munkaerő-vándorlást. 4. Lényeges kérdés, hogy van-e összefüggés a politikai-társadalmi változások és a munkaerő-piaci migráció között. A nemzetállamok kialakulásával ugyanis a munkaerő-piaci migrációban is elsősorban a bevándorlók és az őslakosok közötti kulturális különbségek és általában az identitással kapcsolatos problémák kerültek előtérbe, amelyek a mai napig megnehezítik a bevándorlók munkaerő-piaci beilleszkedését. Ezért is tűnik izgalmas kérdésnek annak vizsgálata, hogy milyen integrációs mintákkal és elvárásokkal kell szembesülniük ma Európában a munkát kereső és emiatt akár végleges letelepedést választó bevándorlóknak.