Mozgás és átalakulás. A migráció és a társadalmi mobilitás történeti változásai és összefüggései - a HIK 2016. évi konferenciájának felhívása

Nyomtatóbarát változatKüldés e-mailbenPDF változat

Mozgás és átalakulás.A migráció és társadalmi mobilitás történeti változásai és összefüggései  - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 2016. évi konferenciája Konferencia-felhívás

„E modern népvándorlás megfigyelése egyetlen iskola szülőanyagában, első pillanatra reménytelen kísérletnek látszik [...]. De csak amíg meg nem próbáltuk. [...] A kis társadalmi egységek szerkezeti s áramlási-jelenségei éppúgy fejtik, magyarázzák, színezik a nagy egységek statisztikai és társadalmi rajzát, mint egy szerv szöveti képe alakját és működését. [Németh László]”

A Hajnal István Kör társadalomtörténeti egyesület, s ekként ritkán szokott napi aktualitású kérdésekhez hozzászólni. Ha ebben az évben mégis a migráció és társadalmi mobilitás kérdését tűzi éves konferenciája napirendjére, akkor ez azt is jelenti, hogy a téma nagyobb léptékű annál, hogy csak napi aktualitásúnak tekinthessük. A manapság migrációs vagy menekültválságnak nevezett emberi szenvedéstömeg vizsgálatára a társadalomtudományok jelentős kutatási erőforrásokhoz jutottak. Kérdés, vajon mit tud mindehhez a történetírás hozzátenni. Az egyik lehetséges reakció az, amelyiket a kérdés historizálásának nevezhetnénk. A történészek rámutathatnak arra, hogy már a régi görögök is migráltak, a poliszok lakóinak megváltozhatott a közösségen belüli helyzete, s ennek akár tudatában is lehettek, vagy akár kifejezetten törekedhettek is erre. A ma fogalmainak visszavetítése miatt bizonyos értelemben ez a legahistorikusabb megközelítési mód is. Vajon melyek azok a kérdések, amelyeket csak a történetírás lehet képes megválaszolni, illetve melyek azok, amelyeknek megválaszolásában a társadalomtudományoknak szükségük lehet a történészek segítségére. Röviden megelőlegezve a válaszokat: az első kérdéshez a megéléstörténetek sorolhatók (elfogadva, hogy a jelent illetően történet- és újságírás összeérnek), a másodikhoz mindazok a longitudinális vizsgálatok, amelyekben az adatok előállításához a történészek forrásismeretére és -kritikai szakértelmére van szükség. Az eddigiekben többször is elhatároltuk a történetírást és a társadalomtudományokat. Mivel a történeti tudományokon belül a társadalomtörténet egyik megkülönböztető jegye az, hogy kifejezetten törekszik a társadalomtudományokkal való párbeszédre, egy olyan témaválasztásnál, amelynek még a körülírása sem lehetséges a társadalomtudományok szakkifejezései nélkül, szükséges volna áttekinteni, miként is viszonyulnak kitűzött témáinkhoz e tudományok. E követelménynek ezúttal úgy teszünk eleget, hogy felhívásunk olvasóját öntevékenységre biztatjuk. Hivatkozunk a kiváló szociológusnak és történeti demográfusnak, a néhai Andorka Rudolfnak a világhálón is bárki számára elérhető, Bevezetés a szociológiába című egyetemi tankönyvére. E tankönyv tárgyalásmódjából kiemelendő, hogy – e felhívás alapgondolatával egybehangzóan – a társadalmi mobilitás és a földrajzi migráció kérdését egy fejezetbe vonta össze. Eljárását azzal indokolta, hogy „a két jelenségben sok hasonlóság van [...], és elemzési módszertanuk is közel áll egymáshoz”. A társadalmi mobilitást a tankönyv – az arisztoteliánus kitüntetett viszonyítási rendszerekre emlékeztető módon – „általában a társadalmi hierarchiában történő fölfelé vagy lefelé mozgás”-ként határozza meg. Rögtön emlékeztet azonban arra, hogy a föl és a le megítélése gyakran viszonylagos, és hogy a szociális térben létezik a kitüntetett irányok felől nézve semleges mozgás is, amit – bár a tankönyv nem nevezi így – akár szociális bolyongásnak, vándorlásnak is nevezhetünk. A migrációt vagy vándorlást illetően Andorka Rudolf kiemeli, hogy az ugyan szociológiai következményekkel jár, eredendően azonban a demográfia tárgykörébe tartozó jelenség, mely tudomány ezt település-változtatásként határozza meg. A vándorlás tudományos értelmezése érzékeny a hivatalos statisztikai számbavétel sajátosságaira, ami akár történeti vizsgálódások tárgya lehet, de a történészek figyelmét inkább fölkelthetik az említett szociológiai következmények, melyek közül a tankönyv a „kibocsátó és befogadó közösségre gyakorolt hatás”-t, illetve az „őshonosok” és a „bevándorlók közötti” ütközéseket nevesíti. Érdekes módon a migráció esetében a tankönyvben nem merül föl kifejezetten a kitüntetett irányok kérdése, holott a földrajzi, központi funkciókra építő városfogalmon nevelkedett társadalomtörténészek számára a települések hierarchiájának igencsak van értelme. E rövid áttekintés érzékeltetheti, hogy a történésznek van mit keresnie a tudósok földjén is. A statisztikák világában akár eshet is szó az indítékokról, de a mobilitás és a migráció megélését már nehéz volna tömegjelenségként ábrázolni. A megélés ráadásul több mindent jelenthet. Kifejezheti először is a mozdulást jelentő lépéshez vezető vágyakozást vagy az ellehetetlenülés érzését. Mutathatja a mozdulás során a tervezés, illetve az ösztönösség momentumát, s végül a megtörténtek értékelését, „megideologizálását”, legyen az akár lázadás, akár beletörődés. De fölvethető az a kérdés is, vajon a migránsok, főként, ha a vándorlás tömeges, csak a kanti módon eleve adott térben vándorolnak, esetleg – ha a mozgás nagyon intenzív – áramlanak, vagy a követ vájó cseppek mintájára maguk alakítják s alkotják erejükkel ereiket-tereiket. Mindez szükségesé teszi a megélés vizsgálata mellett a megéltek tudatosodásának és a tudatosodás tudatosításának, a közvéleménynek a vizsgálatát is.

A Hajnal István Kör azzal a felhívással fordul tagjaihoz és mindazokhoz, akiket a címbeli téma-együttes érdekel, adják elő kutatásaikat és tapasztalataikat a Kör ez évi,  a Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Társadalomtudományi Karával közösen megrendezésre kerülő jubileumi, 30. konferenciáján, 2016. augusztus 25-27-én, Gödöllőn.

Az alap- és mesterszakos hallgatókat aktív résztvevőként, de nem előadóként várjuk szeretettel.

Az előzetesen javasolt témakörök: • A mobilitás és migráció történeti megközelíthetősége: források, fogalmak • Az egyén és közösségei a „mozgás” során: kiszakadás, társulás, beilleszkedés, befogadás – a migráció és mobilitás megéléstörténetei • Indítékok: vágyak, késztetések, kényszerek, konfliktusok • „Vörös és fekete”: a társadalmi mobilitás csatornáinak migrációs kihatásai • Az inter- és intragenerációs mobilitás, valamint a migráció térbeli hatásai, társadalomszerkezeti következményei • A migráció és a mobilitás kulturális és társadalmi magatartásra gyakorolt hatásai.

Kérjük, hogy a maximum 1 oldal terjedelmű szinopszisokat 2016. május 31-ig küldjék el a hajnaltitkar@gmail.com e-mail címre.

Irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest 2006. 7. fejezet URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_bevezetes_a... [A fejezet végén további irodalommal] Faragó Tamás: Bevezetés a történeti demográfiába. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_09_Farago_Tamas_B... Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig. In: Kövér György – Gyáni Gábor: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris, Budapest 2006. „Népesedés – időben, térben”, ill. „Fixáció és mobilitás” c. fejezetek. URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_magyarorsza..., http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_magyarorsza.... [A fejezetek végén további irodalommal] Szabó István: A magyarság életrajza. Magyar Történelmi Társulat, Budapest.1941. Timár Lajos: Történeti földrajz és társadalomtörténet. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk). Osiris, Budapest 2006. „A társadalom »időföldrajzi« vizsgálata” URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_bevezetes_a... Tomka Béla: Európa társadalomtörténete a 20. században. Osiris, Budapest 2009. 69–80 [3. Népesség: Vándorlási folyamatok Európában: kibocsátóból célpont. URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_europa_tars... ]; 182-195 [5. Társadalmi rétegződés és társadalmi mobilitás: Társadalmi mobilitás: trend néküli ingadozás? URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_europa_tars... ] Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris, Budapest 2001. 48–77 [Társadalom a térben], 94-120 [Társadalomszerkezet és mobilitás]. [A fejezetek végén további irodalommal] Továbbá: Sík Endre (szerk): A migráció szociológiája. URL: http://www.tarki.hu/hu/about/staff/sb/Migracio_Szociologiaja_1.pdf McKeown, Adam,(2004) Global Migration, 1846–1940. Journal of World History, Volume 15, Number 2, June 2004, pp. 155-189; Lucassen, Jan, Leo Lucassen & Patrick Manning) (eds.), Migration History in World History. Multidisciplinary approaches (Leiden and Boston: Brill Publishers, January 2010 Manning , Patrick (2005) Migration in world History. New York and London, Routledge Stephen Castles, Hein de Haas, Mark J. Miller (2013) The Age of Migration. International Population Movements in the Modern World. Palgrave, London Klaus J. Bade; Pieter C. Emmer; Leo Lucassen & Jochen Oltmer (hrsg) Enzyklopädie Migration in Europa: Vom 17. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Ferdinand Schöningh, Wilhelm Fink. Köln. Dirk Hoerder, Elise van Nederveen Meerkerk, and Silke Neunsinger (eds) (2014) Towards a Global History of Domestic and Caregiving Workers. Brill