A munkaerőpiac működésének jellemzői egy Szolnok megyei településen

Nyomtatóbarát változatKüldés e-mailbenPDF változat

Szendrei Eszter

Az 1990-es évek elején – a szocialista gazdaság teljes összeomlása nyomán – megjelenő munkaerőpiac teljességgel új, csak hallomásból ismert fogalom volt a népesség túlnyomó hányada számára. A „munkaerőgazdálkodás” révén a teljes foglalkoztatást hirdető, és azt látszólag meg is valósító rezsim alatt a munkaerőpiac fogalom egyfajta „nyugati” minőséget jelentett. A rendszerváltás első éveiben azonban nagyon is valóságos módon, sőt, központi fogalomként jelent meg a mindennapi gyakorlatban. Az alacsony végzettségű, vagy nem „piacképes” kvalifikációval rendelkező tömegek munkanélkülivé váltak. Egy részük végleg kiszorult a munkaerőpiacról, másik – ugyancsak jelentős – hányaduk a munkaügyi központokon keresztül, passzívan, mondhatni elszenvedőként vesz részt a rendszerben. Számos  településen nagy súllyal van jelen az illegális munkavállalás illetve foglalkoztatás.

Előadásomban egy nagykun város – Túrkeve – munkaerőpiaci sajátosságait mutatom be. A sajátosság azonban nem „Túrkeve-specifikus”, az alföldi kis mezővárosok legtöbbjére jellemző.

Előadásom négy szálon követi a munkaerőpiac működését:

a./ A legális munkaerőpiacon részt vevők összetétele, részvételük módjai, perspektíváik, az alkalmazott stratégiák. Munkalehetőségek, a foglalkoztatottság mértéke és minősége, a munkakeresés módjai.

b./ A munkaerőpiac passzív résztvevői. A résztvevők jellemzői: életkor, nem, iskolai végzettség, korábbi foglalkozási csoportba tartozás alapján. A munkaügyi központok szerepe, jelentősége, valamint megítélése a közgondolkodásban. Mit kínál a segélyre való jogosultságot megállapító adminisztráción túl a munkájukat vesztett emberek számára, a „pályájukat” munkanélküliként kezdő fiatalok részére? Képes-e kezelni az évről-évre hangsúlyosabban jelenlévő végzettségbeli egyenetlenségeket, avagy „demokratikusan” működve nem képes különbséget tenni egy nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségű és egy többdiplomás munkanélküli ügyének intézésekor?

c./ A legális munkaerőpiacot elhagyó – onnan kiszorult – emberek illegális munkavégzéshez jutása. Túrkevén az 1990-es évek elején egy illegális munkaerőkölcsönző klán szerveződött, amely 2011-ig háborítatlanul működött nem csupán Túrkeve, hanem a Túrkeve – Budapest, valamint a Túrkeve – Debrecen közútvonal által érintett településeken is.

d./A munkaerőpiacot elhagyók, onnan végleg kiszorulók (rokkantak, háztartásbeliek, eltartottak, segítő családtagok). Okok, perspektívák, összetételük, szerepük a város szociális helyzetének alakulásában.