A piac szabályozási környezete – a kapcsolatok dinamikája

Nyomtatóbarát változatKüldés e-mailbenPDF változat

Kuczi Tibor –Tóth Lilla (BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet)

2011 nyarán és őszén kutatást folytattunk építőipari vállalkozók körében egy közép-magyarországi településen, azt vizsgáltuk, hogy milyen kooperációs módok alakultak ki, illetve hogyan voltak képesek kapcsolatrendszerük, bizalmi viszonyaik segítségével az építőiparban tapasztalható gazdasági visszaesés hatásait kivédeni-tompítani. Az itt tapasztalt turbulens változások arra késztetnek bennünket, hogy ne maguknak a kapcsolatoknak a válság hatását tompító hatását elemezzük, hanem a hálózatok formálódásának logikáját kíséreljük meg föltárni.

Dolgozatunkban a piacok szociológiája sajátosságai közül két elemet használunk föl és gondolunk tovább: az informális szabályozással, illetve a piacok stabilitásával kapcsolatos megfontolásokat. Azt igyekszünk bemutatni, hogy a tranzakciókat reguláló struktúrák nem egy előzetesen már létező kapcsolathálóban formálódnak ki, hanem a network maga is az ügyletek sorozatában megalkotott szabályok kölcsönös elfogadtatása során épül fel. A kapcsolatok éppúgy kiinduló feltételei a hallgatólagos szabályok megalkotásának, mint eredményei. Ily módon a piac szabályozó környezete megértésének elengedhetetlen feltétele, hogy feltárjuk a gazdasági szereplők kapcsolatrendszerének változásait, dinamikájának logikáját.

Az egymással ügyleteteket bonyolító egyének nem csupán a rövid vagy akár hosszú távú gazdasági előnyökre tekintettel formálják kapcsolataikat, hanem a szimpátia, a könnyű szót értés, azaz a szociális igényeik szerint is. A gazdasági szereplők kapcsolatainak mikroszelekciója, s ily módon a homogenizáció eredményeképpen kialakul egy „alternatív kultúra”; egy közösen osztott értékrend. Ez az alternatív kultúra magában foglalja az egymást kölcsönösen elfogadók közötti hallgatólagos megállapodásokat is, azokat az informális szabályokat, amelyek regulálják a hálózat tagjai közötti tranzakciókat. Azt mondhatjuk tehát, hogy a piacot szabályozó környezet a mikroszelekció során formálódik ki, a hasonló üzleti morállal rendelkezők, illetve egymást más tekintetben is elfogadni képes gazdasági szereplők kiválogatódásával. Másfelől viszont az „alternatív kultúra” segíti a gazdasági szereplőket abban, hogy tudatosítsák azokat az elveket, amelyeket nem tudatosan követtek az egyszeri, az adott pillanatban egyedinek tűnő mikroszelekciós lépések alkalmával.