Piac tér és Piac utca: Székelyudvarhely térhasználatának és társadalmi szerkezetének átalakulása a kora újkorban a piac hatásaival összefüggésben

Nyomtatóbarát változatKüldés e-mailbenPDF változat

Balogh Judit

A székelység városnak nevezett települései meglehetősen sajátos városias alakulatok voltak a kora újkorban, amennyiben még a mezővárosok szintjét sem érték el a kereskedelemben betöltött szerepüket tekintve, piacközpontként. A 16. század második felében azonban Székelyudvarhelyen jelentős változások zajlottak, amik eredményeképpen a székely városok között is jelentőssé vált az udvarhelyi kereskedés, maga a piac. Az 1562-es segesvári törvények egyik fontos pontja volt az a rendelkezés, amely szerint a székely autonómia felszámolásával egy időben hozták létre az uralkodó által kinevezett és őt képviselő főkapitányságot, akinek a székhelye a Székelyudvarhelyen felépített vár volt. A várba természetesen katonaságot is telepítettek. Az udvarhelyi lakosságszám jelentős megnövekedésével egy időben közeli falvakat csatoltak a városhoz. Emellett a székely kapitány rezidenciájának a kiépülésével párhuzamosan megnőtt az ide érkező követségek, az állandó "átmenő forgalom" mennyisége is. Mindez gyakorlatilag kikényszerítette azt, hogy az addig elsősorban széki központként funkcionáló város átalakuljon. Az addig kevéssé jelentős piac már a század végére központi helyzetbe került, a lakosok jelentős része pedig bekapcsolódott a bor- és állatbőrkereskedelembe. Az állandó katonaság nyereségessé tette a borkimérést, a gazdasági növekedés és a piac szerepének jelentőssé válása átalakította a városban a térhasználatot és a társadalmi struktúrát is. A település súlypontja a Piac és a Piac utca területére helyeződött át, aminek jó példája, hogy a 17. század közepére itt épült meg az ú református templom, valamint az is, hogy ekkor kezdett szerveződni és kiépülni a város elitjének a lakóhelyeként tekintett új negyed, ami a Piacból ágazott ki és a Piacon házzal, borkiméréssel rendelkezők szereztek ott telkeket.

Az előadás azt a folyamatot kívánja bemutatni, ahogyan a beszállásolt katonaság, a városban megjelenő országos tisztség hatására a piac a város központjává vált, kiépült, illetve ahogyan a piac lehetőségeit kihasználni képes városlakók a városi elitbe emelkedtek, ezáltal átalakítva a városi társadalmat a klasszikus székely társadalmi hármasságból a városlakók közössége irányába. Ez a változás a városképet magát is teljesen átszervezte, ami, elsősorban a kapitányság fennállásának az idejére, komoly fejlődést indukált egy addig városként súlytalan székely település életében.