Piacközpontok Zala megyében a 18. század második felében

Nyomtatóbarát változatKüldés e-mailbenPDF változat

Horváth Zita (ME, Bölcsészettudományi Kar)

A 18. századra vonatkozó források, amelyekben szerepelnek, pontosabban szerepelhetnek piachelyek sokkal hiányosabbak, mint az 1828. évi összeírás adatai. Az 1715-20-as, az 1728. évi országos összeírások állnak rendelkezésünkre a 18. század elejéről, a század közepéről a Mária Terézia-kori úrbérrendezés során keletkezett paraszti vallomások, az ún. kilenc kérdőpontos vizsgálatok szolgáltathatnak adatokat a piachelyekre. Előadásomban egyrészt azt kívánom megvizsgálni, hogy a paraszti vallomások mennyire alkalmasak a piacközpontok megállapítására, vizsgálatára, esetleg összeállítható-e egy információs bázis a 18. század közepének piachelyeiről, másrészt a kilenc kérdőpontos vizsgálat alapján szeretném bemutatni a Zala vármegyei piacközpontokat, összevetni őket az 1828-as összeírásban szereplő piachelyekkel.  Hosszú ideje foglalkozom a Mária Terézia-féle úrbérrendezéssel, Zala megye egészére vonatkozóan publikáltam a paraszti vallomásokat. A forrást több szempontból is elemeztem már, elsősorban a paraszti társadalom jogi helyzetével foglalkoztam, de a piachelyekkel kapcsolatban még nem vizsgáltam, – előttem más sem – így remélhetőleg új eredményekkel, adatokkal tudok szolgálni.