Prostitúció és munkaerőpiac. Miskolci prostituáltak rekrutációja 1899-1911

Nyomtatóbarát változatKüldés e-mailbenPDF változat

Szécsényi Mihály

A 19. század végén, a 20. század elején Miskolc az egyik leggyorsabban fejlődő város Magyarországon, amely 1908-ban a törvényhatósági jogállást is megkapta. A városban a vizsgált időszakon belül 5-6 bordélyház működött folyamatosan, amelyeket előadásunkban nőket alkalmazó munkahelyeknek tekintünk. Évente átlagosan 50-60 fő keresett munkát ezen a – magyarországi prostitúció földrajzi elhelyezkedését nézve – lokális munkaerőpiacon. Előadásunkban a miskolci prostituáltakról 1899–1911 között készült rendőrségi nyilvántartás segítségével a Miskolcon megfordult, közel 700 főnyi munkavállalónak a munkahely kiválasztásában szerepet játszó szempontjait kívánjuk vizsgálni. Egyrészt azt szeretnénk bemutatni honnan indultak (születési, vagy származási hely) és milyen közbeeső állomásokon keresztül kerültek a város bordélyházaiba – munkaerőpiacára az ott dolgozók, másrészt hova távoztak Miskolcról? Mi az oka annak, hogy sokan rendszeresen visszatértek a városba dolgozni? Fontos szempontnak tartjuk a város földrajzi elhelyezkedését és a vasúthálózatban elfoglalt helyét, a vasút szerepét a település megközelíthetőségében. Ugyanakkor a prostituáltak személyes életútjainak egyes elemeit – elsősorban családon belüli helyzetüket - bemutató társadalomtörténeti adatok elemzésével kísérletet teszünk annak megválaszolására, hogy a Miskolcon prostituáltként dolgozók jelentős része miért választotta ezt a foglalkozást?

A kérdések megválaszolásával, a válaszok új kontextusba helyezésével, összekapcsolásával és az említett szempontok figyelembe vételével szeretnénk ezt a speciális munkaerőpiacot - munkaerő vándorlást értelmezni és magyarázatot adni működésére. Elsősorban azt kívánjuk vizsgálni, hogy van-e kapcsolat a származási hely és a prostituálódás oka között, ez összefüggést mutat-e a prostitúció, mint foglalkozás választása, vállalása és a munkát adó bordélyházak megválasztásával? Esetleges-e az egyes munkahelyek kiválasztása, vagy a lokális munkaerőpiacok nagyobb, esetleg regionális egységgé állnak össze? Volt-e Miskolcnak, vagy a környezetében más településnek kitüntetett, regionális szerepköre a prostitúció munkaerőpiacán? Létezett-e visszaút a prostituáltak számára ebből a munkából, munkaerőpiacról az indulási, származási helyre, társadalmi közegbe?