Felekezeti társadalom – felekezeti műveltség

Felekezeti társadalom – felekezeti műveltség


Rendi társadalom – polgári társadalom 25.

A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület
2011. évi, győri konferenciájának kötete

 

Tartalomjegyzék

Alapkérdések

Juliane Brandt: Felekezetiség és modern nemzet a 19. századi Magyarországon
Kármán Gábor: A konfesszionalizáció hasznáról és káráról. Egy paradigma margójára

Jelentkezési lap a Hajnal István Kör 2013. évi konferenciájára

A test a társadalomban
Sümeg, 2013. augusztus 22–24.

Érkezés, regisztráció és a szállások elfoglalására augusztus 22-én, csütörtökön 12 órától van lehetőség. Regisztráció helyszíne: Hotel Vár, Sümeg (8330 Sümeg, Vak Bottyán u. 2.). A konferencia tudományos programja augusztus 22-én, csütörtökön kora délután kezdődik és augusztus 24-én, szombaton kora délután ér véget.

A jelentkezési lapot kérjük 2013. július 28-ig kitöltve, elektronikusan visszaküldeni a percsi.antalne@arts.unideb.hu címre, vagy postán a következő címre:
Pércsiné Ratku Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet, 4010 Debrecen, Pf.: 11.

A részvételi díj befizetésének határideje: 2013. agusztus 10.
2013. augusztus 11-e után visszamondott szállásfoglalást nem tudunk visszatéríteni!

Kapcsolódó letöltések: 

A Hajnal István Kör 2013. évi konferenciája

A test a társadalomban

Konferencia-felhívás a Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület

2013. évi konferenciájára

 

Sümeg, 2013. augusztus 22–24.

 

Az elmúlt évtizedekben az emberi test a társadalmak legkülönfélébb jelenségeire irányuló tudományos kutatások fontos témájává vált. Magyarországon jól mutatja ezt több, témába vágó összeállítás megjelenése: így a Café Bábel 1996. évi 2. „Test” című száma, a Replika 1997. évi 28. „Test/kép” című száma, Mike Featherstone – Mike Hepworth – Brian S. Turner: A test. Társadalmi fejlődés és kulturális teória című 1997-es könyve, a Pócs Éva szerkesztette 2002-es Mikrokozmosz – makrokozmosz című tanulmánykötet, a Magyar Filozófiai Szemle 2010. évi 2. „A test” című száma, valamint a Helikon 2011. évi 1–2. „Testírás” című száma. Napvilágot láttak e téma kutatástörténetével foglalkozó áttekintések is. Ezek egyikének szerzője, Földes Györgyi 2011-es tanulmányában többek között arra mutatott rá, hogy a test egy tágabb értelemben felfogott társadalmi térben megjelenő képződménynek is tekinthető, azaz szociológiai és szociálpszichológiai terminussal élve szociális (vagy kulturális) reprezentáció. Jean Baudrillard meghatározása szerint a test kulturális tény, hiszen bármely kultúrában a testtel való kapcsolat képes tükrözni a dolgokhoz való viszonyulások rendszerét, annak szerveződési módját, továbbá a szociális viszonyokat.

A társadalomelméletben – amint azt Mohácsi Gergely 2002-es írásában bemutatta –viszonylag korán megjelent a test iránti érdeklődés. A szociológusok között például már Norbert Elias felvetette a fizikai lét kulturális jelentőségét, bár ő a testet nem szociológiai kategóriaként használta, utóbbi szempont csak az elmúlt évtizedekben vált önálló kutatási területté, nem utolsósorban Michel Foucault és Pierre Bourdieu munkássága nyomán. A társadalomtörténet szempontjából fontos, hogy Foucault több művében vált elemzés tárgyává a diskurzusok által formált emberi test történeti jellegzetessége.

Oldalak