A Hajnal István Kör 2012.évi konferenciája



Piacok a társadalomban és a történelemben
A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület,
valamint a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, a DE BTK Történelmi Intézet, DE BTK Politikatudományi és Szociológiai Intézet, a DE BTK Történeti és Néprajzi Doktori Iskola, a DE BTK Humántudományi Doktori Iskola, A DE BTK Néprajzi Tanszék, a DE Állam- és Jogtudományi Kar és a DE Gazdálkodás- és Közgazdaságtudományi Kar
konferenciája
Debrecen, 2012. augusztus 23. (csütörtök) – 25. (szombat)
A konferencia támogatója:
Magyar Nemzeti Bank,
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata
A piac, az alku és az egyezkedés helye természeti hely és intézmény egyszerre. Kínálat és kereslet találkozhat itt nagyon konkrét, kézzelfogható formában, de elvont, átvitt értelemben is. Piac az is, ahol a kofa eladja portékáját, ahol a munkaerő munkát keres, vagy ahol egy részvény, egy kölcsönforma, egy könyv vagy egy ingatlan stb. értéke kialakul. A piac ugyanakkor ember alkotta intézmény is egyben. Az is előfordul, hogy létre kell hozni, de az még egyértelműbb, hogy fönntartása (bővítése pedig mindenképpen) – tudatos vagy ösztönös – gondoskodást (beruházást, ráfordítást) igényel. Mondhatnók, hogy „piac az egész világ”. Az intézményi közgazdaságtan egyik fontos eredménye volt, hogy a piacok és az organizmusok, hierarchiák közötti határvonalat vizsgálat tárgyává tette. A terv vagy piac doktriner vitája már hazánkban is a múlté. A különböző közvetítő közegek létjogosultsága ma már nem kérdés, annak a kérdésnek a létjogosultsága azonban, vajon jól vagy rosszul látják-e el dolgukat a piacok, még vitatott. A funkciók intézményi formái és erkölcsi következményei olyan kérdések, amelyek igénylik a történeti és társadalomtudományi (közgazdasági, jogi, néprajzi, antropológiai, szociológiai, lélektani, filozófiai) vizsgálódást.
A piac témájának gazdaságtörténeti vonatkozásai eleve feldolgozásra kínálják magukat a vásárok történeti világától, a piaci vonzáskörzetek megrajzolásán át a különböző hitelpiacok működésének kérdéséig. Ám a piacok társadalom- vagy művelődés-, kultúrtörténeti vetülete sem kevésbé izgalmas: a piacokon megjelenő vállalkozók és vállalkozások világától, a piacra termelés életmódátalakító erején át a különböző piacokon különböző formában folyó alkudozások és ígéret-teljesítések eltéréséig. Mindig izgalmas kérdés annak vizsgálata is, hogy kik és miként szervezik, szervezhetik meg a piacokat.
Magyarország a 21. század elején újra tanulja a piacokon működő szabályokat, a ma megértéséhez juthatunk közelebb, ha múlt piacait igyekszünk megérteni.
A téma komplexitásának megfelelően a kétnapos (csütörtök kora délutántól, szombat kora délutánig tartó) konferenciára a következő lehetséges szekciókhoz
várjuk az előadók jelentkezését 20 perces előadással 2012. május 31-ig.
A tervezett szekciók
- A piac intézményi keretei
A piacot működtető, szabályozó intézmények világát feldolgozó, értelmező vizsgálatok szekciója. Lehetséges témái például az állami/hatósági szabályozás, az állami gazdaságpolitika piaci hatásai, a tőzsde intézménye, a bolt és a városi piac, mint intézmény működése.
- Piacok a térben
A piacok térbeli megjelenését tárgyaló szekció, legyen szó bármely korszakról. Feldolgozható kérdések például a piac és a bolt városi helye/helyzete, a piaci vonzáskörzetek és a vásáröv kérdése vagy akár a távolsági kereskedelem világa.
- A piac szereplői
A piac szereplőit szélesen értelmezve szeretné megjeleníteni ez a szekció: az eladó és a vevő klasszikus piaci alakjától, az ügynökök és bizományosok, a cégek és vállalatok (ipar, kereskedelem, bank) piaci jelenlétén át az állam piacra lépéséig (lásd közszállítások intézménye).
- Informális piacok – kvázi-piacok – speciális piacok
Voltak, vannak valójában piacként működő, de ténylegesen nem akként elfogadott vagy nem annak tekintett formái is a piacnak. A klasszikus csere vissza-visszatérő jelensége mellett a búcsúk világától a KGST-piacokig és feketepiacokig (utcai árusokig) itt is széles a téma által lefedett terület, főleg ha még hozzáemelünk olyan lehetséges kérdéseket, mint a politikai voksvásárlás (politika a piacon), a háború piaca, a házassági piac, a felekezetváltásokban megnyilvánuló vallási piac, a csempészet vagy a mecenatúra.
- Piacra termelés és piaci fogyasztás
A piac visszahat a termelésre és a fogyasztásra. Egyik oldalról a piacra termelés életmódátalakító ereje (lásd paraszti árutermelés) vagy az azzal való szembehelyezkedés vizsgálatai kerülhetnek bemutatásra; másik oldalról az eladás professzionális vagy professzionalizálódó világa tematizálható mint az eladás serkentésének szándéka (marketing) vagy a tömegfogyasztás jelensége (fogyasztói piacok).
- Munkaerőpiac: az embervásároktól a hivatásokig
Külön terület a munkaerő „adás-vételének” kérdése, amelynek egyik véglete a legegyszerűbb, legkevésbé szabályozott alkalmi munka, akár az embervásárok világa, másik véglete pedig a hivatások professzionális rendje, s az ehhez kapcsolódó munkavállalási, munkaadói feltételek. A két végpont közötti sokféle munkavállalói-munkaadói helyzet mellett sem elanyagolható vizsgálati területek továbbá a munkaerő minőségét meghatározó oktatás mindenkori helyzete (oktatási piac) vagy a munkavállalók migrációjának, földrajzi és társadalmi mobilitásának piaci vetületei.
- Piaci kultúra – piaci információ – piaci kommunikáció
A piac intézményének kultúrtörténeti feldolgozása a szekció célja. Egyfelől a piaci kultúra világát tárgyalja, legyen szó annak bármely formájáról és bármely lehetséges témájáról, mint például a piacon mint nyilvános térben elvárt, szabályozott viselkedés vizsgálata, a piacok különböző „megéléstörténetei” vagy az előforduló konfliktusok kérdése. Másfelől a kultúrtörténeti feldolgozáshoz tartozhat a piaci információáramlás különböző formáinak (szóbeliség vagy írásbeliség) vizsgálata vagy az információáramlás eredményessége is.
- Eszmék és téveszmék a piacról
A piac elmélet- és eszmetörténeti, gazdaságfilozófiai, gazdaságelméleti feldolgozására ad lehetőséget a szeció. A lehetséges témák itt is széles skálán mozognak a „nemzeti piac” kérdésétől a piacról alkotott politikai ítéleteken át közvélemény piacról, a piaci magatartás lélektanán, a piaci etikán át a piaci szereplőkről formált értékítéletekig.
A jelentkezések elfogadásáról a szekcióvezetők 2012. június 15-ig döntenek és értesítést küldenek e-mailben. (Az előadók 2012. július 31-ig jelezhetik majd szállás- és étkezési igényeiket.)
Az előadói jelentkezéshez szükséges a kitöltött jelentkezési adatlap és a tervezett előadás 2000–2500 karakterű összefoglalójának elküldése (megjelölve legfeljebb két olyan szekciót, amelyhez előadásával csatlakozni szeretne) a hajnaltitkar@gmail.com e-mail címre 2012. május 31-ig.
(A kitöltendő és visszaküldendő jelentkezési lap a következő oldalon, illetve külön csatolmányként is megtalálható.)
Jelentkezési lap
A kitöltött jelentkezési lap és a tervezett előadás összefoglalójának a 2012. május 31-i határidőre való elküldésével a hajnaltitkar@gmail.com e-mail címre előadóként jelentkezem a Hajnal István Kör és a Debreceni Egyetem 2012. évi augusztusi, debreceni konferenciájára:
Név |
|
Munkahely |
|
Beosztás |
|
Levelezési cím |
|
E-mail cím |
|
Telefonszám |
|
Az előadás tervezett címe |
|
Az előadás a következő szekcióhoz csatlakozik elsődlegesen |
|
Az előadás része lehetne ennek a szekcióak is |
|
A tervezett 20 perces előadás összefoglalója (2000–2500 karakter):
Jelentkezési lap letöltése.