Piacok a társadalomban és a történelemben

A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület,

valamint a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, a DE BTK Történelmi Intézet, DE BTK Politikatudományi és Szociológiai Intézet, a DE BTK Történeti és Néprajzi Doktori Iskola, a DE BTK Humántudományi Doktori Iskola, A DE BTK Néprajzi Tanszék, a DE Állam- és Jogtudományi Kar és  a DE Gazdálkodás- és Közgazdaságtudományi Kar

konferenciája

Debrecen, 2012. augusztus 23. (csütörtök) – 25. (szombat)

A konferencia támogatója:

Magyar Nemzeti Bank,

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata

A piac, az alku és az egyezkedés helye természeti hely és intézmény egyszerre. Kínálat és kereslet találkozhat itt nagyon konkrét, kézzelfogható formában, de elvont, átvitt értelemben is. Piac az is, ahol a kofa eladja portékáját, ahol a munkaerő munkát keres, vagy ahol egy részvény, egy kölcsönforma, egy könyv vagy egy ingatlan stb. értéke kialakul. A piac ugyanakkor ember alkotta intézmény is egyben. Az is előfordul, hogy létre kell hozni, de az még egyértelműbb, hogy fönntartása (bővítése pedig mindenképpen) – tudatos vagy ösztönös – gondoskodást (beruházást, ráfordítást) igényel. Mondhatnók, hogy „piac az egész világ”. Az intézményi közgazdaságtan egyik fontos eredménye volt, hogy a piacok és az organizmusok, hierarchiák közötti határvonalat vizsgálat tárgyává tette. A terv vagy piac doktriner vitája már hazánkban is a múlté. A különböző közvetítő közegek létjogosultsága ma már nem kérdés, annak a kérdésnek a létjogosultsága azonban, vajon jól vagy rosszul látják-e el dolgukat a piacok, még vitatott. A funkciók intézményi formái és erkölcsi következményei olyan kérdések, amelyek igénylik a történeti és társadalomtudományi (közgazdasági, jogi, néprajzi, antropológiai, szociológiai, lélektani, filozófiai) vizsgálódást.

A piac témájának gazdaságtörténeti vonatkozásai eleve feldolgozásra kínálják magukat a vásárok történeti világától, a piaci vonzáskörzetek megrajzolásán át a különböző hitelpiacok működésének kérdéséig. Ám a piacok társadalom- vagy művelődés-, kultúrtörténeti vetülete sem kevésbé izgalmas: a piacokon megjelenő vállalkozók és vállalkozások világától, a piacra termelés életmódátalakító erején át a különböző piacokon különböző formában folyó alkudozások és ígéret-teljesítések eltéréséig. Mindig izgalmas kérdés annak vizsgálata is, hogy kik és miként szervezik, szervezhetik meg a piacokat.

Magyarország a 21. század elején újra tanulja a piacokon működő szabályokat, a ma megértéséhez juthatunk közelebb, ha múlt piacait igyekszünk megérteni.

A téma komplexitásának megfelelően a kétnapos (csütörtök kora délutántól, szombat kora délutánig tartó) konferenciára a következő lehetséges szekciókhoz

várjuk az előadók jelentkezését 20 perces előadással 2012. május 31-ig.

A tervezett szekciók

1. A piac intézményi keretei

A piacot működtető, szabályozó intézmények világát feldolgozó, értelmező vizsgálatok szekciója. Lehetséges témái például az állami/hatósági szabályozás, az állami gazdaságpolitika piaci hatásai, a tőzsde intézménye, a bolt és a városi piac, mint intézmény működése.

2. Piacok a térben

A piacok térbeli megjelenését tárgyaló szekció, legyen szó bármely korszakról. Feldolgozható kérdések például a piac és a bolt városi helye/helyzete, a piaci vonzáskörzetek és a vásáröv kérdése vagy akár a távolsági kereskedelem világa.

3. A piac szereplői

A piac szereplőit szélesen értelmezve szeretné megjeleníteni ez a szekció: az eladó és a vevő klasszikus piaci alakjától, az ügynökök és bizományosok, a cégek és vállalatok (ipar, kereskedelem, bank) piaci jelenlétén át az állam piacra lépéséig (lásd közszállítások intézménye).

4. Informális piacok – kvázi-piacok – speciális piacok

Voltak, vannak valójában piacként működő, de ténylegesen nem akként elfogadott vagy nem annak tekintett formái is a piacnak. A klasszikus csere vissza-visszatérő jelensége mellett a búcsúk világától a KGST-piacokig és feketepiacokig (utcai árusokig) itt is széles a téma által lefedett terület, főleg ha még hozzáemelünk olyan lehetséges kérdéseket, mint a politikai voksvásárlás (politika a piacon), a háború piaca, a házassági piac, a felekezetváltásokban megnyilvánuló vallási piac, a csempészet vagy a mecenatúra.

5. Piacra termelés és piaci fogyasztás

A piac visszahat a termelésre és a fogyasztásra. Egyik oldalról a piacra termelés életmódátalakító ereje (lásd paraszti árutermelés) vagy az azzal való szembehelyezkedés vizsgálatai kerülhetnek bemutatásra; másik oldalról az eladás professzionális vagy professzionalizálódó világa tematizálható mint az eladás serkentésének szándéka (marketing) vagy a tömegfogyasztás jelensége (fogyasztói piacok).

6. Munkaerőpiac: az embervásároktól a hivatásokig

Külön terület a munkaerő „adás-vételének” kérdése, amelynek egyik véglete a legegyszerűbb, legkevésbé szabályozott alkalmi munka, akár az embervásárok világa, másik véglete pedig a hivatások professzionális rendje, s az ehhez kapcsolódó munkavállalási, munkaadói feltételek. A két végpont közötti sokféle munkavállalói-munkaadói helyzet mellett sem elanyagolható vizsgálati területek továbbá a munkaerő minőségét meghatározó oktatás mindenkori helyzete (oktatási piac) vagy a munkavállalók migrációjának, földrajzi és társadalmi mobilitásának piaci vetületei.

7. Piaci kultúra – piaci információ – piaci kommunikáció

A piac intézményének kultúrtörténeti feldolgozása a szekció célja. Egyfelől a piaci kultúra világát tárgyalja, legyen szó annak bármely formájáról és bármely lehetséges témájáról, mint például a piacon mint nyilvános térben elvárt, szabályozott viselkedés vizsgálata, a piacok különböző „megéléstörténetei” vagy az előforduló konfliktusok kérdése. Másfelől a kultúrtörténeti feldolgozáshoz tartozhat a piaci információáramlás különböző formáinak (szóbeliség vagy írásbeliség) vizsgálata vagy az információáramlás eredményessége is.

8. Eszmék és téveszmék a piacról

A piac elmélet- és eszmetörténeti, gazdaságfilozófiai, gazdaságelméleti feldolgozására ad lehetőséget a szeció. A lehetséges témák itt is széles skálán mozognak a „nemzeti piac” kérdésétől a piacról alkotott politikai ítéleteken át közvélemény piacról, a piaci magatartás lélektanán, a piaci etikán át a piaci szereplőkről formált értékítéletekig.

A jelentkezések elfogadásáról a szekcióvezetők 2012. június 15-ig döntenek és értesítést küldenek e-mailben. (Az előadók 2012. július 31-ig jelezhetik majd szállás- és étkezési igényeiket.)

Az előadói jelentkezéshez szükséges a kitöltött jelentkezési adatlap és a tervezett előadás 2000–2500 karakterű összefoglalójának elküldése (megjelölve legfeljebb két olyan szekciót, amelyhez előadásával csatlakozni szeretne) a hajnaltitkar@gmail.com e-mail címre 2012. május 31-ig.

(A kitöltendő és visszaküldendő jelentkezési lap a következő oldalon, illetve külön csatolmányként is megtalálható.)

Jelentkezési lap

A kitöltött jelentkezési lap és a tervezett előadás összefoglalójának a 2012. május 31-i határidőre való elküldésével a hajnaltitkar@gmail.com e-mail címre előadóként jelentkezem a Hajnal István Kör és a Debreceni Egyetem 2012. évi augusztusi, debreceni konferenciájára:

A tervezett 20 perces előadás összefoglalója (2000–2500 karakter):

Jelentkezési lap letöltése.