Konferencia-felhívás a Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 2015. évi sárospataki konferenciájára
Iskola, művelődés, társadalom
Sárospatak, 2015. augusztus 27–29.
Az oktatás, nevelés és művelődés társadalomtörténeti látószögei
Az ismeretszerzés és ismeretátadás módozatai a társadalmi élet alapvető működési dimenzióját jelentik. E módozatok konkrét formáinak, mechanizmusainak gyors változása fontos jellemzője a modernitásnak. Az egységes és univerzális tudás- és művelődési tartalmak, valamint intézményes formák térhódítása jellemzik ezt a folyamatot, amely napjainkig tart. Ez az oktatás és nevelés területén is egyre nagyobb fokú intézményesültséggel járt, amely egyúttal a hozzá kapcsolódó társadalmi gyakorlatokat is összetettebbé tette. E hosszú történeti folyamat mögött azonban mindig meglehetősen különböző emberi, társas viszonyulásokat, sajátosan alakult gyakorlatokat találhatunk, ha vizsgálni kezdjük ezeknek a jelenségeknek a történeti hátterét, társas és kulturális kontextusait. E térnyerés - visszatekintve ellenállhatatlan - folyamata ugyanis a kortársaknak aligha volt egyértelmű és konfliktusmentes, gondoljunk például az oktatás terén a tankötelezettség bevezetését ellenzők álláspontjára, vagy a túlzott iskolázási igények által előidézett „túlképzettség” és az ún. szellemi proletariátus időről időre előkerülő rémképére. A mai intézményes oktatás, nevelés és művelődés társadalomtörténeti tanulmányozása, kiépülésének, környezetére gyakorolt korabeli hatásainak, az általa érintettek reakcióinak kutatása és megismerése nem lehet érdektelen a jelen számára. Az ismeretek, a készségek, a műveltség mind erőforrások, amelyek megszerzése bizonyos tudatosságot feltételez és igényel az oktatási-kulturális intézményrendszer használatában, az ahhoz való viszonyulásban. A szellemi reprodukció intézményrendszerének és a hozzá kapcsolódó társadalmi gyakorlatok kialakulásának, eredetének mélyebb ismerete, az alapvető tudományos igényen túlmenően, nagyban hozzájárulhat a jelenbeli tudatosabb, ezért kiszámítható intézményhasználó gyakorlatok kibontakozásához is. A HIK közel húsz év után ismét napirendre tűzi az oktatás és művelődés témakörét. Az 1996-os zalaegerszegi konferencia óta számos új megközelítésre épülő kutatás indult, és sok új eredmény született. Ezek bemutatására és megvitatására kínál teret konferenciánk, melyet ez évben Sárospatakon tartunk a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeivel közös szervezésben.
